2010.02.17. 19:46
Művelésmód á la Guyot
Hosszas töprengés előzte meg a művelésmód kialakítását. Egyrészről mivel a területre 3 különböző szőlőfajta került, annak minden különbözőségével, másrészt, mint mindenben, ebben is az igazi kísérletező kedvem akart és akar jelenleg is előre törni.
A tőkeművelésmód fogalma és tartalma a hagyományos tőkeformák esetében határozottan elkülöníthető volt a metszésmódoktól. A korszerű művelésmódok ezzel szemben csak a törzset és annak rövidebb-hosszabb elágazását jelentik. A termőfelületnek az új értelmezése, azaz a szálvesszőnek a tőkeformát alakító szerepe módosítja a hagyományos felfogást. A szálvesszők elhelyezkedési formája a metszés gyakorlatában válik valósággá, azaz a tőke metszésmódját jelenti. Ugyanakkor a szálvesszők elhelyezkedése a tőke megjelenési formáját is meghatározza, sajátos alakját képzi. Lényegében tehát a tőke metszési módja annak művelési módját is kifejezi, a hozzá kapcsolódó műveletekkel együtt.
Meg kell, hogy mondjam, szinte az első pillanattól az ernyőművelés megvalósítása lebegett a szemeim előtt. Íme bizonyságul a 2005-ös birtokvásárlás után készített támrendszer- és művelési mód (összefoglaló szóval művelési rendszer) terve:
Aztán, ahogy eltelt a telepítés után egyik év, majd a másik is, kicsit más lett a véleményem.
2009 tavaszán, az ültetvény 3. évében megfelelően erős vesszőket kaptam ahhoz, hogy a kigondolt támrendszernek is megfelelve nemcsak a tőkeforma, a leendő tőkefej kialakítására tudtam gondolni, hanem az egyéves vesszőt a mellettük lévő karóhoz kötve, a 90 cm-en lévő legalsó huzalig vezetve, a vesszőt rá tudtam ívelni a vezérdrótra.
Közrejátszott az is, hogy tetszett ez a forma, és időközben nézegettem a Guyot-művelést, csak valahogy nem tudtam ráképzelni egy középmagas kordonra.
Gyakorlatilag itt járunk a jelenben. Van egy középmagas kordonom, a vezérdrót 90 cm-en. Aztán gyönyörű forma, ami úgy néz ki, együtt is működik ezzel. Úgy gondolom, hogy a szálvesszőt mindenképpen ívelni kell egy kicsit, "kivasalni" azért nem kell. Íme a fentiek ötvözéséből az általam megvalósított forma sémája, a kedvenc képem a művelésmódról:
Az (egyes) Guyot művelésmódról
►Megpróbálom összefoglalni a rendelkezésre álló ismereteimet a művelésmódról:
- Alak: a függőleges törzs (comb) felső végén egy termőalap helyezkedik el, amiből a termőcsapot, ami a valóságban egy szálvessző, a vezérhuzalra kötök le majdnem vízszintesen. Továbbá áll az ugarcsapból, ami a jövő évi termőcsapot és ugarcsapot hivatott kinevelni.
- Magasság: középmagas kordon, vezérhuzal 90 cm-en, felette hajtástartó huzalpárok 115, 145, 180 cm-en.
- Támrendszer: karó + huzalos kordon acélcső oszlopokkal.
- Metszésmód: emelt egyes Guyot (termőcsap+ugarcsap); csercsapos váltómetszés.
- Terhelés: a termőcsap 9-10 rügyes szálvessző, melyből arasznyi hajtáshossznál végzett zöldválogatáskor 6-7 hajtást hagyok meg. A Kékfrankos és Zweigelt esetében hajtásonként 1 fürttel, az Olasz rizling esetében hajtásonként 1-2 fürttel (inkább 2-höz közeli átlaggal). Az ugarcsapon 2 világos szem, 2 hajtás és ugyanolyan hajtásonkénti terhelés fajtánként, mint ahogyan azt fent leírtam.
Előnyei:
nálam tapasztaltak szerint
- vékony, jól kezelhető lombfal alakítható ki
- növényvédelmi szempontból kitűnő, szellős lombfal
- kényelmes (álló helyzetű) metszés, zöldmunka, hajtás- és fürtválogatás, szüret
- a megfelelő rügyszám, fürtmennyiség gyorsan "átlátható", alakítható
- jól megvalósított metszés esetén könnyű művelés
- egyszerű, könnyű metszés
szakirodalom és hozzászólások szerint (én nem tapasztaltam)
Hátrányai:
nálam tapasztaltak szerint
- kézimunka igényes
szakirodalom és hozzászólások szerint (én nem tapasztaltam)
- szabályos alakítása és nevelése csak fagytól védett területen lehetséges
- az évről évre azonos rügyterhelés egyazon szinten tartott vegetációs lehetőségeket igényel
- a fürtök napperzselése a túl vékony lombfal miatt
- "szárazabb években a bogyók ráncosodnak (talán ennyit tapasztaltam), növekedésben visszamaradnak, rosszul színeződnek, sőt le is sülhetnek, s a termés cukorfoka elmarad a bak- és a kordonművelésű tőkék termése mögött"
- "a Guyot-művelésű tőkék a kísérletek tanúsága szerint valamivel igényesebbek a talaj iránt, mint a kordonművelés. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a tőke termőfelületéhez mérten kevesebb a többéves rész, mint a kordonművelésűeknél, ezért kevesebb tartalék tápanyagot képes raktározni, tehát jobb környezeti adottságokat igényel." (Nekem egyrészről a talaj jól fel van töltve tápanyaggal, másrészről az eredetileg kb. 50 cm magas törzsrészt én 90 cm-re emeltem.) Más megfogalmazás szerint: "a kevesebb fás rész miatt, kedvezőtlen érési/időjárási viszonyok mellett, a tőke aktivizálódó tartalék cukorraktára kisebb."
Így néz ki ideális esetben az elképzelésem, az egyes Guyot művelésmód. Az ugarcsapból előtörő két hajtást az egyszerűség kedvéért nem ábrázoltam...
Kérek mindenkit, hogy szóljon hozzá az előnyök/hátrányok részhez!
11 komment
Címkék: kékfrankos zweigelt telepítés metszés birtok támrendszer olasz rizling művelésmód
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
fiatalborivo 2010.02.18. 12:49:14
attisch · http://birtokszuletik.blog.hu/ 2010.02.18. 13:46:14
Te milyen művelésmódot tervezel és milyen fajtákat akarsz telepíteni?
Még jön majd egy külön fényképes bejegyzés a fentiekről (is)...
fiatalborivo 2010.02.18. 14:16:51
A fajták amikkel szeretnék foglalkozni: vörösöknél a syrah, kadarka, kékfrankos; rose/sillernél a pinot noir, fehéreknél az olaszriesling és egyre inkább győzködöm magam a furminttal kapcsolatosan. Az hogy konkrétan ebbe a területbe mi kerül,1 vagy 2 fajta a méretgazdaságosság és eladhatóság miatt, vagy az összesből amit leírtam egy kevés hogy sok féle borom legyen és próbálkozzak a saját stílusommal és a terroir tudásával, na ez még nem eldöntött. És igazából nem is gondolkodom rajta még mert ezt elég akkor eldönteni amikor megvan rá a keret. Addig meg még bővítem tudásom, tapasztalatokat gyűjtök.
attisch · http://birtokszuletik.blog.hu/ 2010.02.18. 15:22:50
Ha nálam is akarod a tapasztalatot gyűjteni (metszés, esetleg! :-) borkóstoló), szívesen látlak, elég közel vagy. Bővebben e-mailben!
nagyberényi szőlőskert · http://nagybereny-szolo.blogspot.com/ 2010.02.18. 17:59:54
Ha jól értelmezem, akkor a Guyot egy féloldalas szálvesszős művelés? Na csak azért kérdezem, mert ez már megint egy új metszésmód számomra. A kordon megvan, a szálvesszős is, de a Guyot... Tehát az ugarcsapról hajtasz le egy vesszőt, amin majd kineveli a szőlő a hajtásokat, amik teremnek. Majd a következő évben ezt lemetszed és újat hajtasz le. Mennyiben különbözik ez a metszésmód a kordonostól, azon kívül, hogy nem állandó kart nevelsz a tőkén, hanem minden évben újítod? Mennyiben tér el mennyiségben és minőségben a kordonostól? Ezeket a sima szálvesszős metszésmódnál sem teljesen értem, de lehet, hogy soha nem is fogom. :-)
attisch · http://birtokszuletik.blog.hu/ 2010.02.18. 18:25:45
A Guyot eredetileg egy olyan művelésmód, ahol "arasznyi törzs tetején váltómetszést folytatunk, ahol a meghagyott szálvesszőt egy 50 cm magas huzalhoz rögzítjük". Tehát egy viszonylag kis törzs van (csak ez a többéves rész), annak tetején a termőalap, azon egy ugarcsap és egy termőcsap (ez a szálvessző), amely termőalapon csercsapos váltómetszést folytatunk. Lehet a Guyot is kétoldalasan, két félszálvesszővel, 2x5 vagy 6 rüggyel művelni, de én az egy hosszabb szálvesszőt (~10 rügy) választottam inkább és csak egy oldalra ívelem. Igen, tehát szálvesszőzés a kulcsszó, ezt akartam megvalósítani, az eredeti tervben szereplő ernyőművelés is szálvesszőzés alapú. Lényegében nincs jelentős különbség, csak én az egészet megemeltem és 90 cm-en van a szálvessző-tartó huzal a "standard" 50 cm-hez képest. Mégegyszer tehát: az ugarcsapról IDÉN fejlődik 2 hajtás, abból JÖVŐRE a felsőt lehajtom szálvesszőként termőcsapnak, az alsót pedig tiszta két szemre metszem, ez lesz a következő ugarcsap. Hogy a kordonostól mennyiben különbözik? Elég jól sikerült összeszednem fent az előnyök-hátrányok megfogalmazásánál. De azért nem ákkandó kart nevelek, mert nekem ez így átláthatóbb, a termés mennyisége pontosabban beállítható, közel minden évben azonosan. Ha információim nem csalnak, ezt a művelésmódot mondják manapság a legkorszerűbb minőségi szemléletű borszőlő-termelés módjának. Persze, biztosan ennek is vannak ellenzői, de én egyszerűen ezt választottam.
nagyberényi szőlőskert · http://nagybereny-szolo.blogspot.com/ 2010.02.18. 19:10:46
attisch · http://birtokszuletik.blog.hu/ 2010.02.18. 19:14:22
nagyberényi szőlőskert · http://nagybereny-szolo.blogspot.com/ 2010.02.18. 20:08:23
attisch · http://birtokszuletik.blog.hu/ 2010.02.18. 20:10:11
A többit e-mailen!
bakatorro 2013.11.16. 05:03:26
én is kacérkodom a syrah-val, csak még azt nem találtam ki milyen legyen a művelésmód. szálvesszős metszést ajánl az oltványos, de ...
te mit javasolnál?
köszönöm.
Utolsó kommentek